A tájékoztatás szerint több mint 231 ezer hamis riasztás jegyeztek az idei első félévben, a legtöbb ilyen Olt, Gorj, Hargita, Ialomiţa és Konstanca megyéből futott be.
"Egy Olt megyei felnőtt a hat hónap alatt 22.456 alkalommal hívta az 112-t, két különböző feltöltőkártyás telefonszámot használva. Az ő hívásai teszik ki a megyéből befutott hívások 20 százalékát. Ami nagyon aggasztó, hogy tízszer több felnőtt hívja visszaélésszerűen az 112-t, mint gyermek" - áll a STS közleményében.
A statisztikák szerint a januártól júniusig jegyzett 4.896.261 hívás közül 2.376.367 (57,86%) esetben valóban indokolt volt a riasztás, 2.063.122 (42,14%) eset pedig nem minősült vészhelyzetnek.
Az indokolatlan hívások közül 231.919 bizonyult visszaélésszerű riasztásnak. Ide tartoznak azok az esetek, amikor valaki tudatosan, több ízben is indokolatlanul hívja a 112-t, vagy viccből, vagy azért, hogy a hívásfogadó operátort szidalmazza, vagy hívja a számot, majd egyáltalán nem szól bele a telefonba.
A tavalyi esztendő első félévéhez mérten csökkent a visszaélésszerű riasztások száma, akkor ugyanis több mint 311 ezer ilyent jegyeztek, ami az indokolatlan hívások 13,96 százalékát tette ki.
Mi a helyzet Szatmár megyében?
A STS honlapján havi bontásban is elérhetőek a országos, illetve megyei adatok. Ebből kiderül, hogy Szatmár megyében az elmúlt fél évben 61.045-ször tárcsázták a 112-es segélyhívót, ám 25.079-szer nem sürgősségi segélyhívásról volt szó. Ez százalékos arányban kifejtve azt jelenti, hogy a Szatmár megye területéről indított hívások 41 százaléka indokolatlan volt. A STS nyilvános adatbázisában azt nem részletezik külön, hogy ezen indokolatlan hívásokból hány bizonyult visszaélésszerű riasztásnak.
A Különleges Távközlési Szolgálat közleményében mindenkit arra kér, csak valódi veszélyhelyzetben tárcsázza a 112-es segélyhívót. Olyan esetekre kell itt gondolunk, amelyekben a mentők, a rendőrök, a tűzoltók vagy a csendőrök közbelépésére van szükség, tehát pl. tűzesetek, balesetek, súlyos orvosi problémák, öngyilkossági kísérletek, agresszió, árvizek vagy épp rablások kapcsán.
Annak érdekében, hogy a telefon még véletlenül se tárcsázza a segélyhívót, a nyomógombos készülékeket érdemes billenytűzárral ellátni. Ha pedig az operátor már fogadta az akaratlanul indított hívást, ne tegyük le, hanem közöljük, hogy csak véletlen volt, vészhelyzetről nincs szó.
Amennyiben mégis sürgős helyzet miatt kell tárcsáznunk a 112-t, működjünk együtt a hívásfogadóval és a lehető legpontosabban válaszoljunk a feltett kérdésre. Adjuk meg a címet, és a fontos részletekre koncentrálva mondjuk el, mi is történt. Az operátor által feltett kérdések rövidek és világosak, a gyors reakció érdekében igyekezzünk mi is hasonló válaszokat adni.
Azt pedig már magyarázni sem kéne, viszont a statisztikák alapján úgy tűnik, mégis el kell mondanunk: ne hívjuk a 112-t csak azért, hogy szidalmazhassuk az operátort, vagy hogy olyan kérdésekben kérjünk választ, melyek nem jelentenek vészhelyzetet, pl. vonatok menetrendje, időjárás vagy egy-egy hatóság elérhetősége.
